Juvenilis gégepapillomatosis kezelése


Krónikus tonsillitis. A tonsillák gócszerepe miatt nagyon fontos bizonyítani a krónikus tonsillitis meglétét. Ennek diagnosztizálása nem könnyű feladat. Az évi akut tonsillitis, foetor ex ore, megnagyobbodott nyaki nyirokcsomók, a tonsillákról vett baktériumtenyésztés pozitív eredménye, fáradékonyság, bizonytalan eredetű subfebrilitas, esetleg étvágytalanság utalhat a krónikus tonsillitisre. Terápiája: tonsillectomia. Tonsillectomiát gyermekkorban lehetőleg 4—5 éves kortól javasoljuk.

Hároméves kor alatt csak nagyon ritkán, általában obstruktív alvási apnoét okozó hypertro-phia esetén válhat szükségessé.

Vakcináció mint kezelési lehetőség

A műtétet minden esetben intratrachealis narcosisban végezzük. Különleges anginák Angina monocytotica. A belövellt, fibrines lepedékkel fedett tonsillák mellett mérsékelten nyomásérzékeny nyaki nyirokcsomók észlelhetők. A mononucleosis infectiosa részjelensége. A kórokozó az Epstein—Barr-vírus. A diagnózist a nyirokcsomó-duzzanat és a jellegzetes angina megjelenése, a vérkép monocyták és atypusos lymphocytákvalamint a Paul—Bunnel-reakció pozitivitása adja. Terápiája: tüneti lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás.

A tonsillák hyperaemiásak, duzzadtak. A lágyszájpadon, a garatíven hólyagcsaképződés figyelhető meg.

Kórokozó a coxsackie A vírus. Terápiát juvenilis gégepapillomatosis kezelése igényel. Angina agranulocytotica. Magas láz, hidegrázás, elesettség, súlyos általános tünetek észlelhetők. A tonsillákon és a garatnyálkahártyán fekélyek, necrosisok figyelhetők meg. Hátterében hematológiai kórképek, leukotoxicus gyógyszerártalom állhat. Terápiája az alapbetegségtől függ. Csak az egyik tonsilla palatinán észlelhető általában szürkésfehéres lepedék, ritkábban exulceratio.

Az azonos oldali állkapocsszögleti nyirokcsomók duzzadtak. A kórokozók spirillumok és egyidejűleg a Bacillus fusiformis.

juvenilis gégepapillomatosis kezelése a syktyvkar genitális szemölcsök eltávolítása

Terápia: antibiotikum penicillin. Mycosis tonsillae soor, candidiasis. Könnyen letörölhető fehéres felrakódás észlelhető a tonsilla palatinán, enyhébb nyálkahártya-belövelltséggel. Terápia: lokális antimycoticumkezelés: borax-glycerin, Nystatin. Daganatok Juvenilis angiofibroma. A juvenilis angiofibroma elsősorban fiatal fiúkon fordul elő.

Felnőttkorban spontán regresszióra hajlamos.

Hátterében hormonhatás oestrogen okozta hyperplasiás reakciót feltételeznek. Fontos tünete a fokozódóan gátolt orrlégzés, a juvenilis gégepapillomatosis kezelése gennyes rhinosinusitis, orrvérzések, fejfájás. Az orrgaratot szürkésvörös, erezett tumorszövet detoxicolon tabletta ki. A juvenilis angiofibroma szövettanilag jóindulatú, de destruktív növekedése miatt klinikailag malignusnak tekinthető.

A diagnózist rhinoscopia, endoszkópos vizsgálat, röntgenvizsgálat, angiográfia és CT biztosíthatja. Terápiája műtéti. Megkísérelhető a hormonterápia, de az eredmények bizonytalanok. A gége betegségei Fejlődési rendellenességek Congenitalis légúti szűkületet leggyakrabban a gége fejlődési rendellenességei okozzák.

Bár az elváltozások már a születéskor is jelen vannak, nem ritka, hogy a klinikai tünetek — mint a légúti obstructio, a stridor — csak néhány héttel vagy hónappal később jelentkeznek, amikor a csecsemő aktivitása fokozódik, vagy egy felső légúti infekció a megszokottnál súlyosabb formában zajlik le. A gége eredetű congenitalis stridorok legnagyobb részét a laryngomalacia okozza.

Az elváltozás lényege, hogy a supraglotticus gégeporcok fejletlensége miatt belégzésnél az epiglottis és az aryepiglotticus redő behúzódik a gége lumenébe, ami jelentős szűkületet okoz. Juvenilis gégepapillomatosis kezelése tünete az inspiratorikus stridor, amely a testhelyzet változtatásával enyhül hason fekve, hátrahajtott fejnél vagy fokozódik hanyatt fekve.

Etetésnél, sírásnál a panaszok fokozódhatnak. A sírási hang tiszta, a gyermek jól fejlődik. Diagnózisa a klinikai képen túlmenően juvenilis gégepapillomatosis kezelése laryngoscopiás vizsgálattal lehetséges.

Kezelése: a folyamat jóindulatú, kb. Diaphragma laryngis. A juvenilis gégepapillomatosis kezelése redő diaphragma laryngis a gége hámfejlődési rendellenessége, általában glotticus, ritkábban subglotticus helyzetű, és a hangrést elölről szűkíti be. Lehet egész juvenilis gégepapillomatosis kezelése, hártyaszerű, de vaskos is. Kiterjedésétől függően okoz különböző súlyosságú légzési nehezítettséget, rekedtséget.

Terápiája sebészi. A születéskor fennálló hangszalagbénulás lehet egy- vagy kétoldali. A bilateralis forma szerencsére sokkal ritkább, és súlyos légúti obstructiót okoz. Hátterében centralis neurológiai elváltozásokat pl. Az egyoldali formánál perifériás neurológiai elváltozás állhat a háttérben. Sérülhet a n.

juvenilis gégepapillomatosis kezelése jóindulatú szemölcs a nyelven

A klinikai tünetek egyoldali bénulásnál gyenge, leheletszerű sírási hang és aránylag kielégítő légzés. Az inspiratorikus stridor csak nagyobb aktivitásnál vagy infekció kapcsán fokozódik.

Ezzel szemben kétoldali hangszalagbénulásnál a sírási hang tiszta, éles, de kifejezett nyugalmi stridor van. Diagnózisa nem könnyű.

A merev eszközzel végzett direkt laryngoscopia során több a tévedési lehetőség, legalkalmasabb a flexibilis laryngoscopos, endoscopos vizsgálat. Az esetleges kiváltó okok kivizsgálása, annak kezelése.

Egyoldali bénulás különösebb beavatkozást nem igényel. Kétoldali bénulásnál tracheotomia indokolt. Mind az egy- mind a kétoldali forma spontán gyógyulási hajlama jó. Congenitalis subglotticus stenosis. A subglotticus elváltozások közül a congenitalis subglotticus stenosis, azaz a gyűrűporc hypoplasiája körkörös, merev szű-kületet okoz a hangszalagok alatt. A stridor általában bifázisos, és infekciók jelentősen súlyosbíthatják az állapotot.

Koraszülöttek tartós intubálása után is hasonló juvenilis gégepapillomatosis kezelése jelentkezhetnek — bár sokszor csak hónapokkal később —, amit a submucosa megvastagodása okoz. Diagnózisához direkt laryngoscopiára van szükség.

Spontán javulási tendenciát mutat. Infekció kapcsán erélyes antibiotikum- esetleg szteroidkezelés, inhalálás javasolt. Tracheotomiát igénylő súlyos stenosissal ritkán találkozunk.

  • A legjobb gyógyszer az enteróbiák ellen
  • A gége jóindulatú daganatai
  • Vastagbél méregtelenítő terve

Subglotticus haemangioma. A másik, diéta férgek ritkább subglotticus szűkületet okozó elváltozás a sub-glotticus haemangioma. A hangszalagok alatt, az esetek nagyobb részében bal oldalon bedomborodó, puha, a vizsgálóeszközzel optika, bronchoscop könnyen feltárható terime. Az esetek kb.

Klinikai tüneteire a bifázisos stridor, az érdes sírási hang jellemző. Sírásnál vagy erőlködésnél a haemangioma fokozottan telődik, ami a légúti szűkületet súlyosbítja.

A diagnózist endoszkópos vizsgálat biztosítja, amit a cutan haemangioma jelenléte megerősít. Hisztológiai vizsgálat a vérzés veszélye miatt nem ajánlott! A folyamat spontán regressziót mutat kb.

Ritkán előfordul olyan súlyos formában is, hogy tracheotomiára van szükség. A gégehaemangioma kezelésében a szteroidok és α2-interferon jó hatását is leírták. Sebészi kezelésére CO2-lézer a legalkalmasabb. A gége gyulladásos megbetegedései Csecsemők és kisgyermekek gégegyulladása súlyosabb klinikai tünetekkel, általában a légutak obstrukciójával jár. Ennek oka a gégén belüli szűkebb anatómiai viszonyok és a laza, oedemára hajlamos nyálkahártya. Stridor, dyspnoe aránylag hamar kialakul.

Akut légúti obstrukciót okozó gégegyulladások lehetnek: juvenilis gégepapillomatosis kezelése az epiglottitis, subglotticusan a laryngitis subglottica pseudocroup és a bakteriális laryngotracheitis laryngotracheitis maligna sicca. Differenciáldiagnosztikai szempontból itt is meg kell említenünk a retropharyngealis abscessust, amely klinikai tüneteit tekintve nagyon hasonló lehet az előbbiekhez. A védőoltások bevezetése óta a diphtheria előfordulása igen ritka, de mint differenciáldiagnosztikai lehetőség, gondolnunk kell rá.

juvenilis gégepapillomatosis kezelése megoldások a nemi szemölcsök eltávolítására

Az epiglottitis a gégefedő akut gyulladása, még ma is a legveszélyesebb akut kórképek közé tartozik. Az utóbbi években kötelezően bevezetett immunizálás óta az epiglottitisek száma jelentősen csökkent.

Tünetei jellegzetesek, és igen gyorsan kialakulnak. Magas láz, nyelési képtelenség a beteg a nyálát csorgatjasúlyos inspiratoricus stridor, dyspnoe jellemzi. A gyermek bacteriaemiás, igen elesett, csendes, szürkésen sápadt a bacteriaemia miatt. Hangja — ha tud beszélni — gombócos. A gyermek kissé előredőlve, kezével maga mellett megtámaszkodva ül.

A fekvő helyzet tovább rontja a légzést, akár légzésleállást is eredményezhet. Az epiglottitis gyanúját fel kell vetnie az orvosban a gyermek megtekintése és az anamnézise hirtelen kezdet, láz. A további vizsgálat — mint pl. A diagnózist a nyelv lenyomásakor láthatóvá váló, kifejezetten lobos, cseresznyére emlékeztető színű, oedemásan duzzadt epiglottis biztosítja. Kezelése azonnali intubálásból, iv.

Extubálásra 2—3 nap után kerül sor. Megelőzése az utóbbi években bevezetett HIB-vaccinával való immunizálásból, ill. Laryngitis subglottica. A laryngitis subglottica pseudocroup előfordulása sokkal gyakoribb, mint az epiglottitisé, és mortalitása lényegesen kisebb.

Leg-gyakrabban 1—3 éves kor között fordul elő. Általában vírusos infekció parainfluenza- influenzavírus okozza.

Kialakulhat bárányhimlő vagy kanyaró után is. A gyulladás az egész laryngotrachealis területet érinti, de a vezető tünetet — a légúti obstrukciót — a subglotticus régió nyálkahártyájának kifejezett oedemája okozza. A klinikai képre jellemző, hogy néhány napos felső légúti hurut után sokszor éjszaka, hajnalban kezdődő érces, száraz, ugató jellegő köhögés jelentkezik, légzési nehezítettséggel. A stridor fokozatosan alakul ki, eleinte inspiratorikus, majd bifázisos. Általában mérsékelt lázzal jár.

A gyermek inkább kipirult, nyugtalan, sírása rekedtes.