A szélessávú intézkedés megelőzése. Linguee Apps


Cikk letöltése PDF-be 1. Bevezető Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott.

A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány. Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is.

Ma sem a szabályozásban, sem pedig a technológiai és gazdasági versenyben nem járunk élen.

Ezt a tényt támasztják alá a legfrissebb európai stratégiák főbb megállapításai és célkitűzései, de az Európai Bizottság a továbbiakban: Bizottság — a szabályozás területén érzékelhető — fokozott aktivitása is, amelyek mind arra törekednek, hogy ez a világpiaci folyamat megforduljon. Ennek pedig egyik alapja a fejlett, szupergyors és minél több felhasználó által elérhető szélessávú hálózatok létrehozása Európában.

A szélessávú internet ugyanis az információs társadalom fejlődésének alapfeltétele és motorja is egyben. Figyelemmel a fentiekre a tanulmány elsősorban azt mutatja be, hogy a Bizottság milyen közpolitikai eszközökkel próbálja elősegíteni a szélessávú beruházásokat.

Először számba veszi azokat a stratégiai elképzeléseket és célokat, melyek alapul szolgálnak a Bizottság szélessávú fejlesztésekre vonatkozó lépéseihez.

Ezután a tanulmány a Bizottság egyes konkrét intézkedései javaslatait, valamint azok jelenlegi helyzetét és várható hatásait veszi górcső alá. Végül pedig az összegzésben kísérletet tesz arra, hogy hosszú távon értékelje az intézkedéseket és megvizsgálja, hogy azok milyen hasznot jelenthetnek az európai fogyasztók és hálózatüzemeltetők számára. A szélessávú hálózatok szerepe és jelentősége Az Európai Bizottság által támogatott, a liberalizáció és harmonizáció elvei mentén felépített, szektorspecifikus szabályozás kiemelkedő sikereket ért el az elmúlt két évtizedben és kétségtelenül az Európai Unió által kitűzött közös célok eléréséhez vezető megoldások egyik mércéjévé vált.

Azonban ezek a globális kihívások jelentős mértékben megváltoztak az elmúlt évtizedben. A mai globális viszonyok között a tudás alapú információs társadalom motorjának számító infokommunikációs szektor fejlődése és annak iránya nagymértékben függ az országhatároktól független trendektől. A modern információcsere ugyanis globálissá vált, az emberek, vállalkozások immár határok nélkül alakítják a felhasználói, szolgáltatási, értéklánc és technológiai trendeket.

Ezek a trendek kölcsönösen hatnak egymásra és méregtelenítő és vastagbéltisztító tabletták ki a közös fejlődési irányokat az infokommunikációs szektorban és a szélessávú intézkedés megelőzése társadalomban. Az infokommunikációs szektorban tapasztalható fejlődés tovább fog gyorsulni az elkövetkező időszakban.

Ennek oka a felhasználók növekvő adat és mobilitási igényében, illetve az igényeket kiszolgálni hivatott konvergens szolgáltatásokban és végfelhasználói készülékekben keresendő. A már teljesen IP internet protocol alapú, új és fejlődő felhasználói alkalmazások és szolgáltatások bővülése, a tartalmak választéka és mennyisége, továbbá a gépek közötti automatikus kommunikáció elterjedése pedig egyértelműen nagyobb kapacitási igényt támaszt a kommunikációs hálózatok üzemeltetői számára.

Ez az igény nem szolgálható ki a hálózatok kiterjedésének és sebességének folyamatos fejlesztése nélkül. A szélessávú hálózatok kulcsszerepet játszanak a felhasználói trendek alakulásában. Elsősorban a felhasználók információs, kényelmi, szórakozási és gazdasági igényei határozzák meg a tudás alapú információs társadalom, és ezzel összefüggésben az infokommunikációs szektor fejlődésének irányát.

Ráadásul ez ma már nem csak a helyhez kötött szolgáltatásokra igaz. Napjainkban az információs társadalom felhasználói körében meghatározóvá vált a mobilitás iránti igény, ami egyben magában foglalja az internethez történő folyamatos kapcsolódást is, bárhol, bármikor és bármilyen eszközzel.

A különböző felhasználói igények egyre több személyre szabott szolgáltatást generálnak és fordítva. Ez a folyamat a szolgáltatások állandó fejlődéshez és egyben adatforgalom folyamatos növekedéséhez vezet. A jövő tudás alapú információs társadalmában ennek megfelelően az intelligens, bárhonnan elérhető adatfeldolgozási és tárolási és megosztási szolgáltatások kiemelt szerepet kapnak, amik a hálózatokkal szemben támasztott kapacitási követelményeket tovább növelik.

Természetesen a szolgáltatás egyik legfontosabb eleme továbbra is a tartalom marad, ezért az erre épülő üzleti modellek meghatározóak lesznek a jövőben. Azonban aki nem csak tartalmat képes szolgáltatni, hanem a továbbítására szolgáló infrastruktúrát is üzemelteti, sokkal hatékonyabban és gyorsabban tud majd személyre szabott szolgáltatásokat nyújtani.

A mobil fizetés, parkolás és egyéb üzleti vagy otthoni szolgáltatások mellett a meghatározó szolgáltatók és platformok szállítói a végberendezések okostelefonok és a hírközlési infrastruktúra piacát is meg kívánják a szélessávú intézkedés megelőzése hódítani. Ennek megfelelően az optikai és egyéb nagysebességű hálózatok folyamatos bővülése elengedhetetlen. A sebesség mellett azonban a hatékonyság iránti igény is egyre meghatározóbb lesz, ezért a hírközlésben használt intelligens hálózatüzemeltetési megoldások átveszik a vezető szerepet más infrastruktúrákkal szemben, és a hatékonyság növelése mellett egyes fenntartási költségek és a szélessávú intézkedés megelőzése energiafelhasználás csökkentéséhez is hozzájárulnak.

A ma még csak részben jellemző gépek közötti információáramlás lényegesen nagyobb adatigénnyel jár majd, hiszen megteremti a lehetőségét az olyan innovatív megoldások elterjedésének, mint a mérőórák elektronikus és automatikus leolvasása, vagy a távoli egészségügyi felügyelet. Összességében tehát elmondható, hogy a szélessávú hálózatok kiterjedése és minősége az infokommunikációs szektor fejlődésének egyik kulcseleme. Mindezek ellenére a szélessávú hálózatokba történő beruházások a gazdasági válságtól függetlenül is komoly feladat elé állítják a hálózatok üzemeltetőit.

A mai modern nagysebességű optikai hálózatok kiépítése sokkal költségesebb, mint a korábban használt rézhálózatoké volt, de a beruházási igények a fenti trendek miatt folyamatosan nőnek.

Az adatforgalom ma már a penetrációnál sokkal a szélessávú intézkedés megelőzése mértékben növekszik, ami azt jelenti, hogy az egyre nagyobb adatfelhasználású szolgáltatásokat, egyre kisebb bevételek alapján és ez által egyre olcsóbban kell elérhetővé tenni a szolgáltatóknak.

Tehát gazdaságilag nem elhanyagolható mértékben növekszik a modern szélessávú hálózatok megtérülési ideje is. Így minden jövőbeli hálózatfejlesztés igen komoly feladat elé állítja a szolgáltatókat, akik üzleti alapon csak ott tudnak — és csak ott is fognak — beruházni ahol a befektetett összeg belátható időtávon belül megtérül. Ugyanakkor a globális versenyképesség szempontjából fontos társadalmi előnyök az európai szabályozók és jogalkotók szemében megelőzik az üzleti érdekeket.

Az állami szabályozás, tervezés, koordináció és kockázatcsökkentés vagy akár nyílt hozzáférésű infrastruktúrák állami kiépítése olyan eszközök, melyek nagymértékben megkönnyíthetik a piaci szereplők beruházásait és így közvetlenül hozzájárulhatnak a szélessávú internet elterjedéséhez.

Sőt a gazdasági válság idején egyes beruházások megvalósításához egyenesen elengedhetetlen a célzott európai vagy tagállami források és a magántőke együttes felhasználása a közös európai fejlődési célok megvalósítása érdekében.

A tanulmány következő része azt mutatja be, a szélessávú intézkedés megelőzése milyen közös európai célok követelik petefészekrák icd 10 kód a szélessávú beruházásokat elősegítő közösségi és tagállami szabályok kialakítását. EU Stratégia és a Digitális Menetrend A es gazdasági válság idején a szélessávú intézkedés megelőzése Európai Unió is szembe nézett azzal a ténnyel, hogy az elmúlt két évtized példátlan gazdasági fejlődése már nem tartható fenn hosszú távon.

Az európai politika azzal próbálta meg átsegíteni magát a nehéz időkön, hogy átfogó stratégiai jövőképet alkotott rövidtávon a válságból való sikeres kilábalás, hosszú távon pedig a munkahelyteremtés és az életszínvonal növelése érdekében. További cél, hogy a szegénység kockázatának kitett lakosok száma 20 millióval csökkenjen ig.

Hálózatfejlesztés

Ezen átfogó célok elérésében az infokommunikációs szektornak és a szektorban elvárt fejlődés alapjául szolgáló szélessávú hálózatoknak pedig az európai politika szerint is kiemelkedő szerepe van, hiszen az információs társadalom fejlődése közvetlenül és közvetett módon is többszörösen pozitív hatással lehet az általános gazdasági fejlődésre. Mi sem bizonyítja jobban a tudás alapú információs társadalom kiemelkedő szerepét, minthogy az EU átfogó növekedési stratégia leggyorsabban elfogadott zászlóshajó kezdeményezése az Európai Digitális Menetrend a továbbiakban: Digitális Menetrend volt.

Mégis, az Európai Unióban érvényes információs társadalmi mérőszámok rendre elmaradnak az Egyesült Államok, Japán vagy Dél-Korea hasonló mutatóitól. A globális versenyképesség szempontjából pedig a gazdasági válság idején még fontosabb az infokommunikációs szektor jó teljesítménye.

Hasonlóan globális társadalmi és infokommunikációs trendek korábban kifejtett egymásra gyakorolt kölcsönhatásához és körforgásához, az Európai Bizottság is úgy látja, hogy az óriási infokommunikációs potenciál egy önmagát gerjesztő működési folyamat során aktivizálódhat. Ebben a folyamatban a vonzó tartalmak és szolgáltatások keresletet támasztanak a nagysebességű és nagyobb kapacitású hálózatok iránt, a szélessávú intézkedés megelőzése megteremti a beruházások üzleti feltételeit és végül újabb lehetőségeket nyit az innovatív szolgáltatások megteremtéséhez és elterjedéséhez.

a szélessávú intézkedés megelőzése

A folyamat által gerjesztett fejlődés pedig végső soron új munkahelyek létrejöttét segíthetik elő. A Digitális Menetrend konkrét, számon kérhető teljesítménycélokat is meghatároz az európai információs társadalom és az infokommunikációs szektor számára.

Ennek legfőbb oka pedig az egyes tagállamok közötti és a lakott, illetve távol eső területek között tapasztalható igen jelentős eltérések. Az infokommunikáció területén végzett kutatási és fejlesztési kormányzati beruházások értékét a duplájára kell emelni. Mindezek alapján látható, hogy a Digitális Menetrend olyannyira ambíciózus célokat tűz ki az európai tagállamok és az infokommunikációs szektor számára, melyek megvalósítása szinte lehetetlen további szélessávú beruházások nélkül.

Ez a a szélessávú intézkedés megelőzése oka annak, hogy a Digitális Menetrend égisze alatt a Bizottság nemrégiben igen aktív szerepet vállalt magára szélessávú fejlesztések ösztönzése céljából és elindított egy sor olyan kezdeményezést, amely közelebb kívánja hozni egymáshoz az állami és piaci szereplőket a szélessávú célok elérése érdekében.

Azonban ez a brüsszeli végrehajtási gépezetnek csupán egy része. Miután az elmúlt két évtizedben a divatos privatizáció és liberalizáció kifejezések vezérelték az európai hírközlési szabályozáspolitikát, a Bizottságot és így az uniós jogalkotást napjainkban a harmonizáció vezérli inkább.

Ezzel összefüggésben a Bizottság láthatóan arra törekszik, hogy bizonyos területeken tovább erősítse felügyeleti jogköreit, illetve minél nagyobb hatáskört vívjon ki magának.

a szélessávú intézkedés megelőzése

A Digitális Menetrend céljainak elérése, így a szélessávú mutatószámok megvalósítása pedig pontosan olyan területek, ahol a szélessávú intézkedés megelőzése Bizottság a mainál sokkal nagyobb szerepet is el tudna képzelni magának. Nem meglepő tehát, hogy ez a téma mostanában a legfontosabb kérdések közé tartozik Brüsszelben és a Bizottság a fenti kezdeményezéseken kívül a szélessávú internet elterjedését olyan konkrét intézkedésekkel is elő kívánja segíteni, melyek közvetlenül egyes szabályozási elemekre koncentrálnak, és vagy kötelező erővel rendelkeznek, vagy iránymutatásul szolgálnak a tagállamok és a tagállami hírközlési szabályozóhatóságok számára.

A Bizottság javasolt intézkedései Jól mutatja a Bizottság szokatlan aktivitását, hogy igen hamar — már néhány hónappal a Digitális Menetrend elfogadása után, szeptemberében — kiadta a három egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő intézkedésből álló ún.

Szélessáv-csomagját a továbbiakban: csomag. A dokumentumtól a Bizottság azt várja, hogy ösztönözze a gyors és ultragyors szélessávú hálózatba történő állami és magán beruházásokat, illetve iránymutatást adjon a beruházások hatékonyságának növeléséhez.

a szélessávú intézkedés megelőzése

A második eleme a Bizottság ajánlása az újgenerációs hozzáférési hálózatokhoz NGA való szabályozott hozzáférésről a továbbiakban: NGA ajánlás melynek célja, hogy közös alapelveket állapítson meg a tagállami szabályozóhatóságok számára az egyes nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési piacokon megállapított szolgáltatói kötelezettségek kiszabása tekintetében. Különösen igaz ez a távoli, vezetékes hálózattal nem kiépített, vagy gazdaságosan nem kiépíthető területeken. Ennek érdekében a Bizottság a csomagban javaslatot tett a Tanács és az Európai Parlament részére egy közös európai rádióspektrum-politikai program a továbbiakban: RSPP megalkotására is.

Szélessávú közlemény A Bizottsági közlemények egyik legfontosabb ismérve, hogy azok betartása nem kötelező a tagállamok és különösen nem a magánbefektetők részére. Az ilyen dokumentumok elsősorban egy-egy adott a szélessávú intézkedés megelőzése bemutatják a Bizottság álláspontját és az általa fontosnak tartott alapelveket. Emiatt a közlemények viszonyítási pontként szolgálnak a Bizottság jövőben várható lépései tekintetében is. Mégis, mint minden bizottsági dokumentumnak, így a közleménynek is közvetlen hatása van a befektetésekkel kapcsolatos tagállami szabályozásra, illetve a szabályozás során használt alapelvekre.

Ezen kívül a közleményben a A szélessávú intézkedés megelőzése felkéri a tagállamokat, hogy határozzák meg a saját távközlési piacuknak megfelelő nemzeti szélessávú célokat és a Digitális Menetrend által meghatározott európai szintű célokkal összhangban hozzák létre a szélessávú fejlesztésekre vonatkozó saját akcióterveiket.

A beruházások elősegítése érdekében a dokumentumban a Bizottság több, egymást kiegészítő és egymásra épülő lépést is javasol. A közlemény szerint ig a Bizottság egy finanszírozási javaslatot terjeszt elő az Európai Beruházási Bank közreműködésével, valamint elkészít egy befektetési útmutató helyi és regionális hatóságok a szélessávú intézkedés megelőzése a szélessávú fejlesztésre rendelkezésre álló források maximális felhasználása érdekében.

Végül a közlemény szerint a Bizottság javaslatot tesz majd a köz- és magánszféra közötti együttműködésekből származó ún. A Bizottság szerint a tagállami és helyi intézkedések első sorban a szélessávú beruházások költségeinek csökkentéshez járulhatnak hozzá. Ilyen javaslat például, hogy a tagállamok már a tervezés fázisában tegyék kötelezővé a passzív infrastruktúrák létrehozását.

Javallatok:

A passzív infrastruktúra olyan fizikai kábelhálózat elsősorban az alépítménybenamely lehetővé teszi, hogy abba másik szolgáltatók is elhelyezzék az általuk használt technológiának megfelelő kábelt vagy vezetéket.

Sőt, a Bizottság szerint arra is szükség van, hogy az épületek belső vezetékhálózata is úgy kerüljön megtervezésre, hogy az minden további beruházás nélkül alkalmas legyen adatátvitelre. A Bizottság szerint a helyi hatóságok az előbbieken a szélessávú intézkedés megelőzése azzal is elősegíthetik szemölcsök a szájkezelés körül szélessávú beruházásokat, ha a szolgáltatókat arra kötelezik, hogy a tervezett infrastruktúrákhoz, így különösen a kábelcsatornák alépítményeihez és egyéb helyi hurok elemekhez, is hozzáférést biztosítsanak.

Ez ugyanis lehetővé tenné az alternatív szolgáltatók számára, hogy az inkumbens szolgáltatókhoz képest egyenlő feltételek szerint és az építési munkák költségeinek megosztásával fektessék le az optikai hálózataikat. Végül, de nem utolsósorban a Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy minél rövidebb idő alatt implementálják a hírközlési keretszabályozás [17]  előírásait, tűzzék ki vagy vizsgálják felül azokat a nemzeti terveiket, amelyek a Digitális Menetrend célkitűzéseinek elérését segítik elő, valamint haladéktalanul hajtsák végre a következő részekben kifejtett NGA-ajánlást és az európai a szélessávú intézkedés megelőzése programot.

Annak érdekében pedig, hogy a Bizottság pontosabb képet kapjon az európai szélessávú infrastruktúrák előrehaladásáról a szélessávú célok elérését elősegítő NGA beruházások nyomon követésének eszközeit is felül kívánja vizsgálni.

Sőt, a közlemény mellékletei oly módon is segítséget kívánnak nyújtani a beruházásokhoz, hogy számba parazitairtó a rendelkezésre álló technológiák által elérhető adatátviteli sebességeket és a technológiák főbb jellemzőit, a tagállamok saját nemzeti szélessávú céljait, valamint a tagállamok szélessávú beruházásaihoz rendelkezésre álló összegeket és azok felhasználásának arányát.

A közlemény tartalma összességében tehát jó irányból közelíti meg a szélessávú beruházások körüli legfontosabb kérdéseket és konstruktív jellegű javaslatai hasznosak lehetnek a tagállamok számára is. A közlemény lehetséges hatásainak vizsgálatakor azonban igen fontos, hogy a tagállamok hogyan értékelik azt. A Tanács decemberében fogadta el a Szélessávú közleménnyel kapcsolatban megfogalmazott következtetéseit a továbbiakban: Tanácsi következtetések.

Az egyetlen olyan elem, amelyben nem értenek egyet a Szélessávú közleménnyel az a tagállami szélessávú fejlesztési tervek bizottsági felülvizsgálata. E tekintetben ugyanis értelemszerűen csak azt fogadják el a Bizottságtól, hogy az segítse ugyan elérni, de ne vizsgálja felül közvetlenül a tagállami célkitűzéseket.

Az Európai Parlament felhívja ugyanis a figyelmet arra nem elhanyagolható tényre, hogy az alapvető szélessávú internetelérés fogalmát sem a Digitális Menetrend sem pedig a Szélessáv közlemény nem határozza meg.

Ugyan az Európai Parlament határozata valóban rámutat arra, hogy hol lehetne még pontosítani a közös szélessávú célokon, de bizottsági közlemény így is sok tekintetben előrelépést jelent. Külön erőssége az, hogy a kiegyensúlyozottnak mondható javaslatok csak részben érintik a tagállami kompetenciákat, illetve menetrendet állítanak fel a bizottsági adminisztráció számára.

Ennek az eredménye az, hogy időközben a Bizottság elő is terjesztette azt konkrét javaslatot, amelynek célja, hogy az Európai Beruházási Bank a továbbiakban: EBB közreműködésével egyes infrastruktúrák, így a szélessávú hálózatok fejlesztésébe minél nagyobb magántőkét lehessen bevonni.

Az EU projekt kötvényekről szóló kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottság elején nyilvános konzultációt is tartott. A Bizottság kulcsszerepet kapna azzal, hogy közösen vállalna kockázatot az EBB-vel vagy a finanszírozási partnerekkel lehetővé téve számukra, hogy könnyebben vállaljanak garanciát vagy jussanak kölcsönhöz a kötvények kibocsátásához.

Így sem a tagállamoknak, sem pedig az EBB-nek nem kellene ilyen kötvényeket önállóan kibocsátani. A Bizottság azt tervezi, hogy hamarosan jogalkotási javaslatot is tesz majd a szélessávú intézkedés megelőzése érdekében, hogy a kötvények kedvező hatását már ben érezni lehessen a piacon.

Az ilyen bizottsági dokumentum jogi természete eltérő a közleménytől. Ajánlást a Bizottság az új hírközlési keretszabályozás alapján adhat ki, amely azonban szintén nem rendelkezik jogilag kötelező erővel, de azt a nemzeti szabályozóhatóságok kötelesek a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni a piacszabályozás során. Amennyiben egy tagállami szabályozóhatóság úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe az ajánlásban foglaltakat, erről az okok megjelölésével értesítenie kell a Bizottságot.

[RÁK] Novemberre Jóslás -Párkapcsolati, Egészségügyi állapot felmérés

A gyakorlatban tehát az ilyen dokumentumok közvetlen hatással vannak a szabályozóhatósági jogalkalmazásra hiszen a Bizottság ezek figyelembevételével alakítja nitrogén papillómák a véleményét és álláspontját a tagállami hatóságok által elvégzett piacelemzés és piacszabályozás során. Az NGA ajánlás célja, hogy közös alapelveket állapítson meg a tagállami szabályozóhatóságok számára a nagykereskedelmi fizikai hálózati infrastruktúrához való hozzáférés piacon és a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés piacon a továbbiakban: 4-es és 5-ös piac jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók részére megállapított szabályozott hozzáférési kötelezettség kiszabása során.

Mindezek alapján a 4-es és 5-ös piacon a piaci sajátosságoktól függően a költségalapúság, az egyenlő elbánás és a referenciaajánlat kötelezettségeket a Bizottság a részletes NGA ajánlás alapján javasolja kiszabni hatóságoknak, akik egyes esetekben megfelelő kockázati felárt is engedélyezhetnek a beruházók számára.

Azokban az esetekben amikor a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók az NGA beruházás kockázatainak megfelelően kialakított díjszabási struktúrát alkalmaznak, a hatóságoknak javasolt egy megfelelő időtávra alkalmazott árprés teszt alapján jóváhagyni azokat. A hosszútávú hozzáférésre vonatkozó kedvezőbb díjszabás akkor igazolható, ha egyenlő arányban van a beruházó kockázatának csökkentésével és megfelelő megtérülési idővel számolva nem jelent árprést. Mennyiségi kedvezményeket akkor lehet alkalmazni, ha ez a kedvezmény a szabályozóhatóság által meghatározott releváns területeken minden hozzáférést kezdeményező és ugyanolyan mennyiséget vásárló alternatív szolgáltató részére elérhető.

Azonban ez utóbbi kedvezmény is szintén akkor igazolható csak, ha az egyenlő arányban van a beruházó kockázatának csökkentésével és megfelelő megtérülési idővel számolva ez sem jelent árprést. A hozzáférési pontok áthelyezésével kapcsolatosan az NGA a szélessávú intézkedés megelőzése azt a követelményt fogalmazza meg a nemzeti szabályozóhatóságok számára, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat kötelezzék arra, hogy 5 évre előre jelezzék az alternatív szolgáltatók számára amennyiben meg kívánják szüntetni az ilyen összeköttetési pontokat.

Ez alól csak az jelenthet kivételt, ha a kérdéses szolgáltatók megállapodnak a szélessávú intézkedés megelőzése kölcsönösen elfogadható áthelyezési menetrendben migrációs terv vagy, ha a tulajdonos szolgáltató a kérdéses összekapcsolási ponton teljes körűen egyenlő hozzáférést biztosít minden alternatív szolgáltató részére. A tagállami hírközlési szabályozóhatóságoknak biztosítani kell, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező kötelezett szolgáltató olyan hálózati megoldásokat alkalmazzon, amely lehetővé pinworms macskák az alternatív szolgáltatók számára, hogy átváltsanak NGA alapú hozzáférésre.

Sőt, a Bizottság szerint a hatóságoknak azt is lehetővé kellene tenni, hogy a hozzáféréssel rendelkező szolgáltatók megfelelő információval rendelkezzenek a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató hálózatfejlesztési vagy hálózatépítési terveiről annak érdekében, hogy a saját hálózatukat ehhez tudják igazítani. A fentieken kívül az NGA ajánlás egyéb általános elveket is megfogalmaz. Ilyen elv, hogy a szabályozóhatóságok ne írják elő a beruházók számára, hogy az optikai szál mellett párhuzamosan rézhálózatot is lefektessenek azokon a földrajzi területeken ahol még semmilyen infrastruktúra nem áll rendelkezésre.

A a szélessávú intézkedés megelőzése javasolt a verseny eltérő feltételeinek megvizsgálása abból a szempontból is, hogy szükséges-e az országosnál kisebb földrajzi piacokat meghatározni vagy jelentősen eltérő kötelezettségeket előírni. Javasolt továbbá a hírközlési szabályozóhatóságok együttműködése más hatóságokkal annak érdekében, hogy létre jöjjön egy bárki számára hozzáférhető adatbázis a rendelkezésre álló építési infrastruktúra elhelyezkedéséről és lehetséges befogadóképességéről.

Az NGA ajánlás sikere és hatása várhatóan kisebb lesz mint a Szélessávú közleményé. Ugyan a fenti szabályok valóban fontosak a jogalkalmazás szempontjából és egyértelműen tükrözik a Bizottság álláspontját, azok kötelező erejének hiánya megkérdőjelezi a gyakorlati érvényesülésüket. Ennek az oka, hogy mind az Európai Parlament, mind a szélessávú intézkedés megelőzése tagállamok, mind pedig az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozóhatóságok Testülete a továbbiakban: BEREC úgy vélik, hogy az túlságosan részletes és nem hagy megfelelő rugalmasságot a nemzeti szabályozóhatóságoknak az adott piac sajátosságainak megfelelő értékelésére.

Így pedig ezek az intézmények várhatóan sokkal kevésbé lesznek hajlandóak az NGA ajánlásban foglaltakat figyelembe venni. Nem meglepő módon a Bizottság sem elégedett az NGA ajánlásban foglaltak megfelelő érvényesülésével és kilátásba helyezte, hogy az új hírközlési keretszabályozás hatályba lépése után a piacelemzési eljárásokban a kötelezettségekkel kapcsolatos kifogásait érvényesíteni fogja.

A fenyegetés azonban önmagában nem segít a jogalkalmazás megváltoztatásában.

A nemzeti szabályozó hatóságok nincsenek teljes mértékben kötve a Bizottság álláspontjához és az a tény, hogy továbbra is szabadon állapíthatják meg a kötelezettségeket nagy mértékben gyengíti a Bizottság lehetőségeit szabályozási alapelvek nehézfém méregtelenítő meghatározásában az NGA hálózatok tekintetében. A szélessávú intézkedés megelőzése a gyakorlat pedig a közeljövőben vélhetően nem változik, tehát az ajánlás csak kisebb mértékben lesz majd képes hozzájárulni a a szélessávú intézkedés megelőzése optikai hálózatok nagyobb elterjedéséhez, ami előtérbe helyezi a piaci szereplők önálló szerepvállalásának fontosságát.

Így azután, hogy a Bizottság elégedetlenségét fejezte ki a tagállamokkal szemben a piaci szektorban sem tétlenkedett, ugyanis a Digitális Menetrendért felelős biztos márciusában kerekasztal beszélgetésre hívta a hírközlési szektor legnagyobb képviselőit a beruházásélénkítő lehetőségek áttekintése érdekében.

Sőt, júniusában egy második kerekasztalbeszélgetésre is sor került. A fenti két intézkedés eltérő módon és a szélessávú intézkedés megelőzése eltérő sikerrel ösztönzi majd a vezetékes szélessávú hálózatokba történő beruházásokat, de nem segít abban, hogy a városi agglomeráción kívül eső területeken is mindenki számára elérhetővé váljanak az információs társadalmi szolgáltatások. Ezt ismeri fel a csomag harmadik eleme is, az RSPP, mely a rádióspektrum stratégiai jellegű közösségi elosztása területén próbál meg úttörő változásokat elérni.

RSPP Mint a távközlési iparág kulcsfontosságú és egyben korlátozott erőforrása, a rádióspektrum még a mainál is fontosabb szerepet fog játszani az iparág növekedése és az innováció szempontjából. A következő időszak spektrumgazdálkodásában a koordináció, a verseny és a hatékonyság lesznek a legfontosabb fogalmak e korlátozott erőforrás legjobb kihasználása érdekében. Egyedül így lesz majd ugyanis képes lehetővé tenni a távközlési és információs társadalmi szolgáltatások rohamosan növekvő adatéhségének a szélessávú intézkedés megelőzése.

Ezt az európai politika is felismerte. Azonban rájött arra is, hogy a figyelmét spektrumgazdálkodás a technikai értelemben vett helyett hatékonysága helyett a társadalmi szempontból értékes szolgáltatások elterjedését elősegítő optimális elosztásra kell helyeznie.

Az elmúlt időszakban a tagállami hatóságok a spektrumgazdálkodás tekintetében ugyan megfelelő technikai megoldásokat dolgoztak ki, azonban nem voltak egyértelműen sikeresek a stratégiai és közgazdasági szempontok értékelésében.