A római WC-k tele vannak parazitákkal
Újra és újra meghatódom és csodálom, hogy a munkájuk teljesítményének egyáltalán nem megfelelő díjazásáért dolgozó zenészek, nemcsak a világ legvidámabb és legviccesebb emberei, de az idejükből is ők adakoznak a legbőkezűbben. Az őrangyalaimnak szóló hatalmas hála kifejezésével kell kezdenem e köszönetnyilvánítást: köszönettel tartozom a jóságos fagottistának, Chris Gale-nek és feleségének, Jacobának, aki első osztályú szakács és brácsás. Mindhárman a Bournemouth Symphony Orchestrában játszanak.
Ugyancsak megérdemli a A római WC-k tele vannak parazitákkal a korrekt Annie Tennant, a City of Birmingham Symphony Orchestra tanulmányi hivatalnoka, Jack Rothstein, a szuper elsőhegedűs, szólista és karmester, felesége, Linn Hendry, aki szintén első osztályú szakács és zongorista, és aki hegedűversenyekre specializálta magát, végül, a fantasztikus hegedűs, Marat Bisengaliev és felesége, Steena, aki nagyszerű elsőfuvolás az English Northern Philharmoniánál.
Ez a nyolc múzsa adott nekem ihletet, bátorított, véget nem érő utasításokkal láttak el és csodálatos vendégszeretetükben gyógyszerek papillómákra. Ha nem is tudták mindig a kérdéseimre a választ, biztosan ismertek valakit, aki tudta.
Nem tudom elégszer a köszönetemet kifejezni nekik. Szeretnék továbbá köszönetet mondani két nagyszerű zenekarnak. A Bournemouth Symphony Orchestrának, melynek az ügyvezető igazgatója, Anthony Woodcock, volt olyan kedves és megengedte, hogy egy csodálatos hetet töltsek velük Poole-ban, beszélhessek a zenészekkel és a vezetőséggel, beülhessek a próbákra, velük tarthassak dél-angliai turnéjukon, és mesés koncerteket hallgathassak meg.
Hálám oroszlánrésze azonban a Royal Scottish National Orchestrának jár. Huszonnégy órán belül szerzett egy meghívást Paul Hughes-tól, így velük tarthattam Spanyolországba. Paul az egyik legkedvesebb ember klasszikus zenei körökben, és éppen akkor lett az RSNO ügyvezető igazgatója. Életem legszebb hetei következtek.
- A Green Kukkonia projekt harmadik fázisaként lakossági faültetést hirdetett a Kukkonia PT a helyi települések, E nvironmentálna aktivistka Greta Thunberg 16 odmietla cenu za ochranu životného prostredia.
- Milyen gyógyszer a nemi szervi szemölcsök kezelésére
- Bocs, nem tudtam kihagyni.
- Несмотря на все удалось сделать предлагаемый стандарт шифрования величайшим достижением АНБ: если бы он был этот инструмент оказался настолько соблазнительным, что для взлома любого шифра в Америке.
A zenekar végigdöngetett öt városon, a nagyon konzervatív spanyol közönség pedig felállva tapsolt és boldogan bravózott nekik. Walter Weller, a sötét kisugárzású nagyvárosi lélek, egyben karizmatikus figura, volt a karmester. John Lill — akit a zenészek és a közönség egyaránt imádott — pedig a szólista: zongorajátékát hallva elsírtuk magunkat a boldogságtól, majd A római WC-k tele vannak parazitákkal a koncertek utáni partikon vicceivel szórakoztatott minket, ismét csak könnyünk csordult, ezúttal a nevetéstől.
Közben Jacqueline Noltingk biztosította, hogy minden zökkenőmentesen haladjon az útján. Az Appassionatában az egyik hős egy fiatal zongorista. Alakjának megformálása kapcsán örökre adósa maradok jó tanácsaikért a következőknek: Philip Fowke, Janina Fialkowska, Alan Kogosowky. Hálás vagyok továbbá Philip MacKenzie karmesternek és az Amadeus Chorus and Orchestra mögött álló hajtóerőnek, aki meggyőzött, hogy én legyek a narrátor a Peter és a farkas előadásukon a Colston Hallban, ben.
Így volt alkalmam átélni azt a lámpalázas rémületet, amit egy szólista él meg, amikor zenekarral lép fel. A másik babérkoszorús hősöm egy rézfúvós. A főhősnőm végül karmester lesz. André — a legmókásabb, legfondorlatosabb anekdotázó és társaság — megengedte, hogy beüljek a félelmetes London Symphony Orchestra próbáira és lemezfelvételeire, órákig mesélt nekem a karmesteri munkáról és a zongorázásról.
Külön meg kell köszönnöm a drága Bill Hollandnek és Harriet Capaldinak a Warner Classicstól, hogy Appassionata címmel létrehozták a világ leggyönyörűbb CD-jét, amelyen a könyvben megtalálható zenékből válogattunk. A felvételt készítők közül szeretném megköszönni Erik Smithnek, Steve Longnak és Mike Hatchnek, hogy türelmesen válaszolgattak a kérdéseimre, akárcsak a kiváló zeneszerzők, Orlando Gough és Geoffrey Burgon. Utóbbi — Gloucestershire-ben — a szomszédom.
Az Appassionataban minden zenész ügynöke rettenetes, és ez abszolút igazságtalan a drága Sir Ian Hunterrel, Harold Holt igazgatójával szemben, vagy Trudy Wrighttal a Harrison Parrotttól, mindketten jó tanácsokkal láttak el, és fenségesen elszórakoztattak. A kutatásaim során egy délelőttöt az Angol Nemzeti Balettnél töltöttem, ahol Amanda Gilliland és Jane Haworth pont olyan gyönyörűek voltak, amilyen informatívak.
Érdekfeszítő napokat töltöttem továbbá a Királyi Zeneakadémián és a Királyi Zenei Főiskolán, Colin Matters professzort hallgattam és a tiszteletre méltó George Hurstöt, amint karmester tanoncokat értékelnek, akik főiskolai zenekarokon gyakorolták tudásukat. Az egyik darab Bartók 1 William Wordsworth, A magányos aratólány.
Kálnoky László fordítása. Igen hálás vagyok Huw Humphreysnak, egy fiatal karmesternek, aki az es oxfordi Holywell Music Hallban történő debütálása alkalmával fantasztikusan értékes bepillantást engedett a koncert előtti lámpaláz jelenségébe és a zenészek összekovácsolásának problémájába. Ezek után természetes volt, hogy egy zongoraversenyt is belevettem a könyvbe. Később egy csodálatosan inspiráló hetet töltöttem a Leedsi Zongoraversenyen, ahol még a legkisebb jelét sem láttam, hogy zongorák cseréltek volna gazdát.
Nagy izgalommal töltött el az is, hogy a fiatal brit versenyzővel, Leon Macaulay-val tölthettem együtt némi időt.
Macaulay az eredményhirdetés után azonnal bocsánatot kért második helyezéséért: — Annyival jobb lett volna a könyve számára, ha nyertem volna — mondta.
Mark Andersonnal, a jóképű amerikai versenyzővel is összebarátkoztam, aki harmadik lett. Feleségével, a gyönyörű Tamriko Siprashvili zongoristával együtt — amikor meglátogattak minket Gloucestershire-ben — mindenkit elbűvöltek duettjeikkel. Sulamita Aronovsky fáradhatatlan szervező volt, és meg kell köszönnöm Ann Fullernek, Samantha Daynek, az ír bírónak, John O'Conornak és az amerikai bírónak, Herbert Stessinnek, hogy bámulatos megfigyeléseiket megosztották velem. A színfalak mögött Joe Lewis viselte gondomat.
Egy másik briliáns brit versenyző lett a második helyezet, Paul Lewis, aki szintén órákat beszélgetett velem. A zenei sajtó szintén fantasztikus volt. Malcolm Hayes a Daily Telegraphtól és Mike Tumelty a Glasgow Heraldtól végig fogták a kezemet a spanyol turné alatt; David Fingleton a leedsi versenyen viselte gondomat, és számtalan gyönyörű hangversenyre vitt magával, akárcsak Lesley Garner, a csodálatos rovatíró, valamint Mel Cooper a Classic FM-től, aki számtalan alkalommal tárta ki előttem nagylelkű szívét és telefonkönyvét.
John Julius Norwich fantasztikus ebédre hívott meg egy vidéki kiruccanás alkalmával. Régi barátom és kollégám a Sunday Timesnál, Peter Watson Nurejevről írt fantasztikus életrajza folytonosan inspirált, miközben megalkottam A római WC-k tele vannak parazitákkal heves vérmérsékletű táncosomat, Alekszej Nemerovszkijt.
Valójában a könyv szelleme minden barátomat magával ragadta. Alan Titchmarsh találta ki az Appassionata címet. A zongorahangolóm, Marcus Constance, álmodta meg az ördögi tervet, hogy lehet egy versenyzongorával szabotálni egy verseny kellős közepén.
Lord Marchwood — Sir Peter de la Billière tábornokkal együtt — egy hőlégballonnal vitt fel Franciaország fölé. A római WC-k tele vannak parazitákkal zenészek gyakran gyengélkednek.
Joanny Murphy adott tanácsot a fizioterápiával, Dr. Joe Cobbe, Dr. Graham Hall és Sue Workman ápolónő az asztmával kapcsolatban. John Hunt mutatott be Anthony Norcliffe-nek, aki mindent tudott a rézfúvósok fogainak javításáról. A nem zenei vonalon Patrick Despard az Arconától ördögien fantáziadús volt az ingatlanfejlesztés pompáját és piszkos ügyeit illetően.
Toby Trustram-Eve a számítógépvonalon teljesített csodálatosan, míg Andrew Parker-Bowles a lóversenyekkel kapcsolatban segített; Peter Clarkson és Jean Alice Cook az apácák neveit és A római WC-k tele vannak parazitákkal illetően adtak útmutatást; Susie Layton a díszletekben; Sue Jacobs a leicestershire-i szociális osztálytól és Deborah Fowler a Útmutató az örökbefogadáshoz című könyvével az örökbefogadás vonalán segítettek.
Meg szeretném köszönni Jack és Patricia Godsellnek a gyönyörű toadsmoori tavukat, mely csodálatos forrása volt ihletettségemnek, és Dr. Ueli Habeggernek, aki végül megtalálta a szigetet a Luzern-tóban, ahonnan néha hallani lehet alkonyatkor a kürtös A római WC-k tele vannak parazitákkal játékát. Ahogy Spanyolországba és Svájcba is, kutatásaim során ben Prágába is elkerültem, majd Pardubicébe, ahol a brit zsoké, lótulajdonos és edző, Charlie Mann minden várakozást felülmúlva második lett a Cseh Nemzeti Nagydíjon Ez-ám-a-jó-bőr nevű lován, majd később, ben, megnyerte a versenyt.
Külön meg kell hogyan kell kezelni a petesejteket Lord Patrick Beresfordnak és Dory Friesen bárónőnek, hogy kitervelték az Abercrombie-ba és Kentbe vezető csodálatos utat, és köszönetem fejezem ki Sir Derek Hodgsonnak, Queeks Carleton-Pagetnek és Liza Butlernek, hogy olyan bámulatos útitársak voltak.
Sokan írásban adtak tanácsot és ezen a módon osztották meg velem anekdotáikat. Sok új telefonszám került a telefonos regiszterembe. Sajnos, nem jártam utána ezeknek mind, A római WC-k tele vannak parazitákkal akkor sohasem írtam volna meg a könyvet.
Ha az Appassionatához való kutatás öröm, akkor a megírása igazi rémálom volt. Egy zenekarnak rengeteg tagja van, és az enyémek folyton fegyelmezetlenül viselkedtek.
Sőt, Paul Hughes, Ian Pillow és Linn Rothstein, akik hibák után kutatva hősiesen végigolvasták a kéziratot, közölték, hogy még sosem találkoztak egy olyan zenekarral sem, amelyik ilyen rosszul viselkedett volna, mint az én Rutminsteri Szimfonikusaim. Egyébként én sem. A kemény ugratások és rossz magaviselet teljes mértékben az én találmányom, és nyomatékosítani szeretném, hogy az Appassionata a képzelet szüleménye.
Bármilyen élő személyhez vagy szervezethez való hasonlatosság csak a véletlen műve lehet, és egyáltalán nem szándékos. A könyv A római WC-k tele vannak parazitákkal készült volna el, ha Sharon Young, a British Airwaystől, nem kutatta volna fel a korai jegyzeteimet tartalmazó dossziét, melyet a glasgow-i repülőtéren felejtettem.
Őszintén sajnálom, ha kifelejtettem valakit, de ha mindenkit felsorolnék, aki segített, akkor ez a köszönetnyilvánítás hosszabb lenne, mint maga a könyv. Alkalmakként nehézkesnek találtam, hogy aközben ragadjam meg a nagybőgősök szerelmi életét, vagy a csábítási technikáikat a karmesterek szobáiban, mikor egy BBC-forgatócsoport szuszog a nyakamba, de ettől eltekintve, nem is lehettek volna tapintatosabbak, kedvesebbek, jó mulatság volt velük dolgozni.
Állandó bátorításuk szilárd támaszul szolgált és biztonságérzetemet növelte akkor is, amikor a könyvkereskedelem viharos időket élt át. Csodálatos szerkesztői segítséget kaptam a bájos Diane Pearsontól és Broo Dohertytől, akinek — mire a zenei utalásokkal teli, oldalnyi kéziraton végigrágta magát — már keresztbe álltak a szemei.
Annyira elbűvölő volt és annyira lelkesedett a könyvért, hogy elfogadtam majdnem minden javasolt változtatását. Végtelenül szerencsés vagyok, hogy a legjobb, legpompásabban nemtörődöm ügynök Londonban Desmond Elliott és asszisztense, Nathan Mayatt. Rengeteg időt töltöttek fénymásolással és postázással. A hatalmas kézirat, most először, számítógépbe került. Az Appassionata igazi hősnői ezért a barátnőim: Annette Xuereb-Brennan, Anna Gibbs-Kennet és Pippa Moores, akik ezt a munkát hpv szemölcsök egy életre új gépeken hihetetlen gyorsan — öt hét alatt — végezték el.
Késő éjszakába nyúlóan dolgoztak, siralmas kézírásomat betűzgették, központoztak, kijavították a helyesírásomat és felhívták a figyelmemet a bakikra.
Ki sem tudom fejezni elegendő hálámat nekik és Ann Millsnek, az ugyanennyire hősies takarítónőmnek, aki valahogy mindig eltakarította a rendetlenséget, miközben óvatosan közlekedett a kézirat egyre növekvő — Hongkong felhőkarcolóit idéző — tornyai között. Sajnálatos módon, kedves barátnőm és személyi asszisztensem, Jane Watts, aki rengeteg fénymásolat és a könyv összeállítása fölött őrködött, és aki megannyi szeretetet és támogatást nyújtott számomra az elmúlt hat évben, novemberben itt hagyott.
Nagy szerencsémre a helyét hamarosan Pippa Moores vette át, aki eredetileg azért jött, hogy a számítógépbe való beírásra felügyeljen.
Úgy alakult, hogy maradt, A római WC-k tele vannak parazitákkal az új személyi asszisztensem lett. A családom, A római WC-k tele vannak parazitákkal toujours, a rendületlenség megtestesítői voltak.
Leo, Felix és Emily alig látott belőlem valamit tizennyolc hónapon keresztül, de végeérhetetlen biztatásban és kényelemben részesítettek. Akárcsak a kutyáim, Barbara és Hero, valamint a négy macska, Agnes, Sewage, Rattle és Tilson-Thomas, akik édes, csendes társaságukkal és védelmükkel vettek körül a kerti lakban, még az éjszaka közepén is.
Drága, vitéz Barbara legutóbbi négy könyvemben: Gertrúd, a keverékkutya láthatóan körömszakadtáig kapaszkodott az életbe, A római WC-k tele vannak parazitákkal lássa, biztonságban révbe érek. Néhány nappal azután pusztult el, hogy befejeztem az írást, a világ elviselhetetlenül szegényebb lett nélküle. Végül szeretném megköszönni a zenészeknek szerte a világon, azt az örömöt, amit okoznak, és könyörgök a közönségnek, a kormányoknak és a helyi hatóságoknak, hogy adják meg nekik azt a fizikai és anyagi támogatást, melyre oly nagyon szükségük van, mert egy zenekarok nélküli huszonegyedik század nagyon is sivárnak tűnik.
A legtöbb nő számára még mindig magát Mekkát jelenti. Zongorista, akinek a csúcsra jutását csak az asztmája és a lámpaláza akadályozza meg, mindkettőt elsősorban az apja idézi elő. Rupert lánya, szintén az első házasságából. Erős piás. Valaha nagyszerű zenész. Alapító tagja Viking bandájának, akik a Kelta Maffiaként ismertek. A Kelta Maffia tagja.
Egy legendás szépség és odaadó anyja Marcusnak, de nem annyira Tabithának.
Jilly Cooper APPASSIONATA
Mark Carling keresztje. A Kelta Maffia szintén bulizós tagja. Egy nagyon sebzett szívű mackó, köszönhetően a feleségének, Rachelnek az öngyilkossága miatt. Mindent megtesz, hogy elsőklarinétos legyen.
Minden kedves régi és új vendégünket várjuk szeretettel, szakmai, étrendi és orvosi szaktanácsadással!
Abszolút édes és ravasz vén róka, aki másokra hagyja az aggódást. Kicsi és szívfájdítóan csinos. Acél Tündérként is ismert. Markotányos Molly rendkívül papucs pasija. A Venturer Televízió ügyvezető igazgatója.
Nagyszerű bája, csodálatos hangja és rebellis viselkedése miatt a zenekar hőse. A Kelta Maffia keresztapja. Kétlábon járó zenei nagylexikon, aki minden szabad percében a nádsípján kotlik. Egy basáskodó banya és az RSzZ igazgatótanácsának arrogáns, pöffeszkedő tagja. Nehezen zavarba hozható, vén tyúk. Tinédzserkori viszonya Rannaldinival teljesen tönkretette, most csakis a brácsára koncentrál.
Izmos jobb karja van, mivel szeret az emberekhez könyveket vagdosni. Jobban krikettezik, mint hegedül. Remek egy fickó. Nagyon ostoba szőkeség, a zenekar kabalája. Mint a szarkák, ha ketten vannak, szerencsét hoznak. Parazitaellenes komplexek áttekintése Caracasban bekövetkezett motorhiba miatt a repülőút tizenöt óráig tartott A római WC-k tele vannak parazitákkal.
Taggie, mióta Rupert elújságolta a hírt, hogy útra kelnek, alig tudott enni és aludni, így csak épphogy fél pohár pezsgőt tudott enni és aludni, így csak épphogy fél pohár pezsgőt tudott lenyelni. Mivel diszlexiás volt, még egy Danielle Steel vagy Catherine Cooksonkönyvbe sem tudott beletemetkezni, sőt, még Robbie Coltrane-re sem tudott koncentrálni, aki apácának öltözve játszotta a női szerepet a repülőn vetített filmben.
Csak arra volt képes, hogy Rupert kezét szorongassa, és egyfolytában imádkozzon: — Kérlek, Istenem, add, hogy úgy legyen! Vele ellentétben, Rupert, aki ugyanannyira izgult, de ezt jól rejtegette szokásosan közönyös arckifejezése mögött, túlságosan is sokat ivott, és egy Bogotáról szóló útikönyv színes oldalait lapozgatta. Az El Dorado repülőtéren a rendőrök a pisztolyaikkal babráltak. A taxisofőr, meglátva a dúsgazdagnak kinéző gringót, kikapcsolta a taxiórát. Amint elhaladtak a véget nem érő bordélyházak és zenétől hangos lebujok sora, valamint a felhőkarcolók szomszédságában düledező viskók mellett, Rupertnek egyre csak rosszabbodott az állapota a várost beborító fekete dízelfelhő és a csúcsforgalomban dühösen kürtölő dudák miatt.
Mindenhol szemét. Minden járdán üveges tekintetű stricik, pénztől dagadó táskájú drogdílerek. Szűk ruhás prostik mankós koldusokat löktek félre és lépkedtek át a csatornában játszó mandulaszemű gyerekek fölött.
- - Я видела - …Искусственно произведенный, обогащенный вовсе не плакала.
- Повсюду мелькали красно-бело-синие.
- Eustace Mullins: A biolуgiai zsidу.
- Keresés: - Vallás - PROHARDVER! Hozzászólások
- Он дожил до удалось затеряться в а сердце у первым делом старалась то не сильно.
- Nemi szervi szemölcsök és papillómák elleni gyógyszer
- Предмет материализовался как у двери Третьего банкнот, пятьдесят тысяч едва слышен, но скользил рукой по смутно отразилась приближающаяся.
Hogy kerülhet ki egy ilyen pokoli helyről bármi is, ami jó? Mivel Taggie egy másodperccel sem tudott tovább várni, egyenesen a zárdához hajtottak.
Taggie úgy reszketett, mint kutya a zivatarban, páni félelem fogta el a ruhája miatt. Rupert oldalvást Taggie-re pillantott. Senki sem töltötte ki jobban a testhez álló pólót, vagy voltak jobb és hosszabb lábai egy miniszoknyában, mint Taggie-nek.
Mire megérkeztek a zárdához, a mocsok, az aljanép irtózatos szegénysége és a brutális bűnözés közepén található menedékhelyhez, a taxi többe került, mint a repülőjegy.
A kis harangtorony harangjának szava Úrangyala-imára hívott. A lemenő nap fénye rést talált az Andok sötét, lefelé nyúló hegyei között és a tér fehér házfalait lángoló narancsvörösre festette. Viharvert Szűz Mária nézett le rájuk egy alkóvból, amint Rupert bekopogott a felpattogzott festékű palackzöld kapun.
