Kerekférgek élnek
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet.
Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van. Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van. A megnyúlt fajok pl.
- A német szöveg némi figyelemre méltatásával magyarra átültette és kibővítette dr.
- Teljes szövegű keresés l.
- Olcsó gyógyszerek a helminták számára
- Szemölcsök kezelése terhesség
- A lágyrész agresszív rákja
Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún. Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő hullámmozgásról van szó.
A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a helytülő fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.
l. ALREND: Piócaszerű-kerekesférgek (Bdelloidea)
A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát. Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak. Közvetlenül a helmint szemtünetek után kerekférgek élnek a rágógyomor mastax. Ez nem más, kerekférgek élnek egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik.
Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő. Ez az ősi típusú rágószerv megtalálható a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon.
Állattan | Digitális Tankönyvtár
A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik.
Soviet Anthem, Hungarian \
A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé kerekférgek élnek oldalán csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik. A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is. Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll.
A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult. A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekférgek élnek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak.
Navigációs menü
Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába. A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. A condyloma kezelés eltávolítása és kerekférgek élnek -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak.
A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő kerekférgek élnek található.
Tartalomjegyzék
A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún. Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű. A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal.
- Kerékszerv - Lexikon :: Kerekférgek élnek - Kerekférgek élnek, Navigációs menü l.
- Ellenőrző kérdések a
- Enterobius vermicularis vérszegénység
- Paraziták societys rar
- A paraziták testét tisztító készítmények
A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez. A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk.
Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van.
Kerekesférgek | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár, Hány kerekférgek élnek
A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak. Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található. A kiválasztásra kerülő folyadék a csatornákon keresztül vagy a kloákába ömlik, vagy pedig először egy ütemesen összehúzódó hólyagba jut. Belfergesseg borszín hólyag percenként négyszer húzódik össze, így óránként a test tömegének kétszeresét kitevő folyadékmennyiség halad át rajta.
Szaporodás[ szerkesztés ] A kerekesférgekről eddig leírtak lényegében a nőstényekre vonatkoznak. Kevés fajnak ismerjük a hímjét, sőt a szűznemzéssel szaporodó Bdelloideáknak kerekférgek élnek is hímjeik. Az ismert hímek rendszerint jóval kisebbek, mint a nőstények, belső szerveik pedig - az ivarszervek kivételével - elcsökevényesedtek.
Hiányzik a bélcsatornájuk is, helyén egy tartalék tápanyaggal töltött sejttömlőt találunk, ezért a hímek rövid életűek.
Szinte egész testüregüket kitöltik a körte vagy golyó alakú herék. Kivezetőjáratuk a csőszerű párzószervbe vezet, amit a nőstények kloákájába helyeznek, vagy nemritkán a testfalon keresztül átdöfve juttatják a nősténybe a hímivarsejteket.
Kerekesférgek – Rotatoria | Határozó
A nőstény ivarkészüléke a petefészekből és a petevezetőből áll. A petefészek a petéket termelő ovariumból és kerekférgek élnek feltűnően kerekférgek élnek, tartaléktápanyagot termelő szikmirigyből tevődik össze.
A szikmirigy után helyezkedik el a petevezeték, mely az elevenszülő fajoknál méhhé alakult. Csoportosítás[ szerkesztés ] Az ivarok aránya alapján három csoportra oszthatók a Kerekesférgek. Az első csoportba tartoznak a Bdelloidea v. Digononta osztályba tartozó fajok, amely osztály egyedei szűznemzéssel szaporodnak.
A második csoport a Seisonidea osztály képviselői, mely fajok kétivarosan szaporodnak. Említésre méltó, hogy ezen fajok hímjei a nősténnyel megegyező méretűek. A Rotatoriák többsége a harmadik csoportba sorolható.
A Monogononta osztály tagjai szűznemzéssel és kétivarosan is szaporodhatnak, sőt a két szaporodási mód szabályszerűen váltakozhat is. Élőhely, életmód[ szerkesztés ] A kerekesférgek döntő többsége édesvízben él, jelentős részük világpolgár, szinte valamennyi földrész tavaiban, folyóiban, patakjaiban és tócsáiban megtalálhatóak.
Kerekférgek élnek, A férgek csak a belekben élnek Hány kerekférgek élnek a belekben Férgek a székletben a kerekférgek élnek után Az idetartozó fajok ugyanis nemcsak kerékszervükkel tudnak szabadon úszni, hanem a szilárd aljzaton a piócákhoz és araszoló hernyókhoz hasonlóan araszolni is képesek. Ilyenkor rendesen az ormányszerű nyújtványt használják első megtapadásra. Rotaria rotatoria Schrk A Philodinidae-családba tartozik az a kerekesféreg Rotaria rotatoria Kerekférgek élnek is, melyről föntebb részletesen megemlékeztünk. Ez az alcsalád fajokban nagyon gazdag.
A legkisebb időszakos vízgyülemléseket, barlangi patakokat, hévvizeket, kutakat is benépesítik, még kénes vizekben is előfordulnak. A kerekférgek élnek keveredő édes-sós vizekben élő fajok száma csekély, ezek tulajdonképpen édesvízi fajok, csak elviselik a kevés sótartalmat.
A valóban tengeri fajok száma elenyésző.
